NÖKO - Alternatív Növényfajok Biológiai Alapjainak Fenntartása és Fejlesztése Csoport

Kutatási terület

Csoportunk célja a hazánkban kis területen termesztett, de nagy hagyományokkal rendelkező alternatív, illetve speciális fogyasztói igényeknek megfelelő növényfajok biológiai alapjainak felmérése, tesztelése és fejlesztése hagyományos, molekuláris (markerre alapozott szelekció) és analitikai módszerekkel. Munkánkat hazai és nemzetközi génbanki partnerek segítségével végezzük.

Kutatási témák

• Olajlen fajták genetikai diverzitásának és beltartalmi tulajdonságainak vizsgálata
• Szántóföldi alternatív hüvelyes növényfajok nemesítése és vizsgálata
• Búzafajták rozsda-ellenállóságának és a kórokozó rasszösszetételének vizsgálata

Olajlen fajták genetikai diverzitásának és beltartalmi tulajdonságainak vizsgálata

Az olajlen gyorsan száradó olaja miatt nemcsak értékes ipari alapanyag, hanem magas linolénsav és tokoferol tartalma miatt takarmánykeverékek előállításához és humán célú felhasználásra (hidegen sajtolt olaj, lenmagőrlemény, lenmagpehely) is termesztik. Munkánk célja a különböző intenzitású termesztési feltételekhez jól alkalmazkodó speciális fogyasztói igényeknek megfelelően minél magasabb linolénsav és tokoferol tartalmú olajlen törzsek szelekciója. Munkánkhoz a hazai nemesítésű fajtákon kívül, a minél szélesebb genetikai háttér megteremtése érdekében nemzetközi génbankok alapanyagait is felhasználjuk. Elvégezzük a genotípusok UPOV szerinti leírását, beltartalmi vizsgálatát, molekuláris genetikai jellemzését. Analitikai Laboratóriumunkban kidolgozott módszerek segítségével vizsgáljuk a genotípusok tokoferol és A-vitamin tartalmát (HPLC/FLD), antioxidáns aktivitását, fenoltartalmát (spektrofotométer), valamint zsírsav összetételét. Alapanyagainkon mikroszatelit markereken alapuló, a genetikai távolság megállapítását célzó vizsgálatokat végzünk a beltartalmi tulajdonságokért felelős QTL-k és a nemesítési program alapját képező szülők azonosítása céljából.

noko_alternativ_novenyfajok_csoport_1.png

Kék, fehér és rózsaszín virágú olajlen fajták

Szántóföldi alternatív hüvelyes növényfajok nemesítése és vizsgálata

A napjainkban tapasztalható klímaváltozás, és az ezzel járó szélsőséges időjárási események (aszályok, belvizek, hőségnapok) szintén szükségessé teszik a Magyarországon korábban hagyományosan termesztett, illetve az éghajlati viszonyoknak megfelelően termesztésbe vonható hüvelyes növényfajok alapanyagainak felkutatását, begyűjtését hazai és nemzetközi génbankokból, valamint ezek fenntartását és jellemzését, nemesítését. Csoportunk kiemelten foglalkozik őszi takarmányborsó, lóbab, csicseriborsó, tehénborsó hazai és nemzetközi fajták szántóföldi, molekuláris és beltartalmi vizsgálatával, nemesítésével. Nemesítési munkánk során arra törekszünk, hogy a kis- és nagygazdaságok számára olyan fajtákat állítsunk elő, amelyek jól alkalmazkodnak a szélsőséges klimatikus viszonyokhoz és a fogyasztói igényeknek megfelelően speciális beltartalmi tulajdonságokkal rendelkeznek. 

noko_alternativ_novenyfajok_csoport_5.png

Takarmányborsó nemesítési alapanyagok

Búzafajták rozsda-ellenállóságának és a kórokozó rasszösszetételének vizsgálata

A kenyérbúza kórokozói közül világszerte a legjelentősebbek a rozsdagombák (szárrozsda - Puccinia graminis f.sp. tritici; levélrozsda - Puccinia recondita f.sp. tritici; sárgarozsda - Puccinia striiformis var. striiformi). Megjelenése esetén a búza rozsdagombái közül a szárrozsda okozza a legnagyobb mértékű termésveszteséget, mert nemcsak a levelet fertőzi, hanem a szárat is meggátolva ezzel a tápanyagok szállítását. Fontosnak tartjuk, hogy megfelelő információval rendelkezzünk a nemesítési törzsek szárrozsda ellenállóságát illetően, ezért a Gabonakutató Nonprofit Kft-vel közös mesterséges fertőzéses kísérleteket állítunk be Szegeden, és együttműködő partnerünk segítségével az Kenyában a CYMMIT nemzetközi tenyészkertjében (Ug99 rasszcsopoport). Szegeden a mesterséges fertőzést az 1972-ben járványt okozó szárrozsda populációval végezzük. Az értékelés során meghatározzuk a fajták szár és kalász fertőzöttségét, valamint mintavétel után a szemfertőzöttségét is. A nemesítési munka támogatására molekuláris markerek segítségével azonosítjuk a búza fajták és nemesítési vonalak rozsda rezisztencia génjeit. A szántóföldi és üvegházi mesterséges fertőzéshez szükséges rasszkeveréket télen üvegházban állítjuk elő. A gének jelenlétének követéséhez és az egyéb térképezési munkákhoz üvegházi fenotipizálási módszert dolgoztunk ki. A specifikus reakciókat adó izolátumok megtalálásához levélrozsdából 30, szárrozsdából 28 monospórás izolátumot állítottunk elő.

noko_alternativ_novenyfajok_csoport_9.png

Levél-, szár- és sárgarozsda tünetei fogékony búzafajtán